Tevékenységek ismertetése

 

Alap- és kulcskompetenciák, munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése

A pedagógus folyamatos fejlődési igényének fenntartását hívatott ez a programpont erősíteni. A műhelymunka során az információ és a tudás közti különbségre való rámutatással segített eljutni a szükségszerűség felismeréséhez, mely egyértelműsítette az új módszerek kidolgozásának, elsajátításának elengedhetetlen voltát. A gyorsan változó gyakorlati kompetenciák, képességek (skillek), attitűdök megléte elengedhetetlen, melyek rendszerint nem az iskolában sajátíthatók el. A módszertani fejlesztés egyik céljának ezért feltétlenül annak kellett lennie, hogy jelen esetben az iskolán belül szerveződő csoport ezen változtatni tudjon. Új segédanyagok feltérképezésével, a pedagógusok tudásának átadható tudássá alakítására való ösztönzéssel jutottak el közösen a munkaerő-piaci, az alap- és kulcskompetenciák fejlesztésének ismereteihez, módozataihoz, használhatóságaihoz.

 

A problémamegoldó gondolkodás és a kreatív készségek fejlesztése

A saját adottságok ismerete nélkül a problémamegoldó gondolkodás kialakulása nagyon esetleges. Hiszen egy-egy megoldás csak akkor lehet sajátos, kreatív, ha valaki képes rendelkezésére álló életerejét, saját gondolatiságán alapuló eszközrendszerét használni. Egyébként csak másol. Épp a kicsi korban másolás útján való elsajátítást kellett felváltani a kibontakozást és eredményeket hozó tanulásra, hogy az így szerzett tudás kreatív felhasználása elvezethessen a problémamegoldó gondolkodáshoz.

 

Az informális tanulás tartalmainak, szolgáltatásainak bővítését célzó feladatok, tevékenységek kidolgozása

A megértés, a saját adottságok felfedezése, a zenei feladatok, példák általi örömben való elsajátítás legnagyobb hozadéka, hogy más érdeklődési területen is alkalmazhatóvá vált. A transzfer hatás tetten érthető. Az elsajátítandó anyaghoz való viszonynak kellett változnia. Minden megtapasztaltatás ezt célozza. A közös szemlélet kialakítása adott alapot ahhoz, hogy az informális tanulás tartalmaihoz való hozzájutás is eszerint történjen. A gyermek igényszintjének megváltozásával érdeklődése, elmélyülési vágya alkalmassá tette őt erre. A szaktanárok bevonásával az elgondolás alkalmazhatóvá vált. A minimum kétszáz fő bevonásával megvalósítható program ebben az intézményben kivételes lehetőséget adott. Kontroll csoportokban, vegyes csoportokban valamint a formálódó módszertan szerint tanulók csoportjában kaptak feladatokat, melyek a későbbi fázisban monitorozhatók lettek. Ezek kidolgozása mind az adottságok kibontakoztatását célozták.

 

Közösségfejlesztő programok, közös játékok, vetélkedők, versenyek tartalmi fejlesztése

EXEMPLIS DISCIMUS – PÉLDÁKBÓL TANULUNK.

A közösségfejlesztő programok, közös játékok, vetélkedők, versenyek tartalmi fejlesztésének megvalósítása a társintézmények diákjainak bevonásával történt meg. Megnyilvánulásaik, választott módjaik szolgáltak például a meghívottaknak. A közös játék, vetélkedők alkalmával az adottságokat szem előtt tartó felkészítésből adódó eredmények megmutatkozása volt irányt adó. A rendezvények után a meghívottak és a programban résztvevők megoldásai közötti eltérésekre épülő tartalmi fejlesztésben a tapasztalatok beépítésre kerültek. Az intézmény alapfokú művészeti oktatásban szerzett tapasztalatainak az informális tanulási tartalmakra való kiterjesztése nagy esélyekkel indult. A játék, a közös együttlétek tapasztalatai ehhez is hozzájárultak. Emiatt is fontos  volt a gyermekek ösztönzése szabadon választott, kreatív megnyilvánulásokra, ami a közös játékok alapeleme volt.

 

Diákok felkészítése

Az interaktív előadássorozat célja volt a módszertan iskolán belüli kidolgozásának sikeressége érdekében a tematika lényegének megosztása, gazdag lehetőségeinek felvázolása. Minden új elgondolás az egyetértés mértékében valósulhatott meg. Megértés, a megértést követő hajlandóság megjelenése vezetett az eredményt hozó, egyetértésben megvalósuló együttműködéshez. A diákok felkészítésük középpontjába került a saját szerepük körvonalazása, viszonyulásuk meghatározása, és az ehhez rendelt tematika ismertetése.

 

Pedagógusok felkészítése

A pedagógusi oldalról egy olyan szemléletváltási folyamat volt a cél, mely lehetőséget adott arra, hogy a tanár az adottságok, nem pedig az elvárások, a teljesítmény felől közelítsen feladatához, az oktatáshoz. A folyamat kidolgozása a sikerességig kíséréssel párosult. A tudásátadás miértje volt az alapja és kulcsa a diákokkal való együttműködésüknek. A pedagógusi vállalás mindenben összehangoltságra törekedett a diákok vállalásaival. Ennek megismertetése egyben oktatói szándékainak ismertetése is, ezért került ez a szempont a nevelők felkészítésének középpontjába.

 

Az informális tanulási tevékenységek megvalósítása

A kidolgozott állandó tematika mellett program keretében fejlesztett minták ezeken túlmenően tudatosan vállalták azt a feladatot, hogy egyrészt pótolták a formális tanulási keretek között kialakult hiányosságokat, lemaradásokat, amelyek elsősorban – a tanulók közötti sokféle egyéni különbség miatt – az iskolában csak rendkívüli nehézségek árán csökkenthetők, másrészt teret kívántak biztosítani a különböző érdeklődésű tanulók, fiatalok számára tehetségük kibontakoztatására és a tanulási igény felkeltésére is.

 

Közösségfejlesztő programok, közös játékok, vetélkedők, versenyek szervezése

Általános nézet lett a célcsoportosítás. Viszonylag kevés figyelem esik még a jelenségre, amit például a technikai újdonságok elfogadása, elutasítása okoz, s akár családon belül is szakadásokhoz vezet. Az egy nyelven beszélés sérül. Ezért a program erre irányuló lehetőségét használva, fontos elem volt a szülők időről-időre való bevonása. Betekintést nyerhettek, részt vehettek tanórákon épp úgy, mint a tanórákon kívüli fejlesztési foglalkozásokon, műhelymunkákban. Részesei lettek a szabadidős, közösségfejlesztő programoknak. A gyermek lehetőségeinek, saját fejlődésében való felelősségvállalásának, kibontakozó adottságainak figyelemmel kísérhetősége, a szemlélet megismerése, az azzal való gondolkodás új lehetőségeket adott a családon belüli egy nyelven beszélés valamennyi előnyének megélésére.

 

A tevékenységek monitorozása és pedagógiai értékelése

Ebben az esetben a célok iránymutatóak voltak: jelezték, milyen tanulási tapasztalatokat kell biztosítania a pedagógusnak ahhoz, hogy a tanulók elérhessék a kitűzött eredményt, illetve mihez kell viszonyítania a pedagógusnak az értékelés során. A tanulók egyéni vagy csoportos tanulási tevékenysége mintát adott értékeléskor, hiszen csak azt ellenőrizhetjük, amit a tanulók valóban elsajátítottak. Az értékelés információkat adott arról, hogy a kitűzött célokat milyen szinten sikerült elérni. Ezáltal értékes információkat kaptunk arról, hogy a célok reálisak voltak-e, esetleg túlbecsülték vagy alulértékelték egyes korosztályok képességeit, fejlesztési lehetőségeit. Ugyanakkor arról is tájékoztattak, hogy az oktató-nevelő program megfelelő tanulási tapasztalatokhoz juttatta-e a tanulókat, a pedagógus ellenőrizheti, hogy megfelelő volt-e az alkalmazott tanítási stratégia, módszertan.

 

A szolgáltatás megismertetése a célcsoport körében

A projekt megvalósítása során megvalósult két konferencia a szolgáltatások megismertetését célozta. A konferencián megismerkedhetett a célcsoport a kidolgozott módszertanokkal, azok hasznosulásaival, előnyeivel és természetesen tapasztalatot is szerezhettek az alkalmazásuk során.